|
|
Az alábbi menüpontok általános ismereteket és gyakorlati tudnivalókat tartalmaznak. Ezek segítségével könnyebbé válhat az eligazodás a polcokon, a könyvek és az egyes témák között.
Vissza
a főoldalra!
A könyvtárban csak akkor tudunk eligazodni, ha a könyvtári rendet megőrizzük.
Könyvek
raktári rendje,
Színcsíkok,
témakörök.
A
könyvtár használata
Vissza a főoldalra!
A gyermekkönyvtárban őrjegy segít abban, hogy a könyveink ne keveredjenek össze. A könyvjelzőhöz hasonló funkciót tölt be, csak itt a polcról leemelt könyv helyét őrzi vele.
Válogatáskor
tedd a kiválasztott könyv helyére! Ha mégsem akarod azt kikölcsönözni,
akkor az őrjegyed jelzi majd, hová kell visszatenned. Vigyázz! Minden őrjegyen
más képet találsz. Jegyezd meg a sajátodét, nehogy más helyére pakolj!
Eligazodás
A
könyvtár használata
Vissza
a főoldalra!
A könyvtárban minden egyes könyvnek megvan a maga helye a polcon. Ez a szigorú rend biztosítja, hogy a könyvtáros is gyorsan megtalálhassa számodra a kért könyvet. Hogy ezt a rendet betarthasd: ismerned kell a Könyvtári ábécé-t,
A könyvtári ábécé alapján és az utóbbi két pont kombinációjából áll össze az ún. „raktári jelzet", ami megadja a könyv helyét a polcon. Ez a könyveken is fel van tüntetve.
Gyerekkönyvtárunk a témaválasztást is segíti, Színcsíkok, témakörök szerint is csoportosítva
a könyveket.
Eligazodás
A könyvtár
használata
Vissza
a főoldalra!
A könyvtári ábécé-nek a betűrendbe soroláskor (szerzők, címek, stb.) van jelentősége. Alapja a magyar ábécé. A könyvtári ábécé-ben
Könyvek raktári
rendje
Eligazodás
A
könyvtár használata
Vissza
a főoldalra!
A szépirodalmi művek (mesekönyvek, verseskönyvek, regények, antológiák) íróik, szerzőik vezeték (család) neveinek betűrendjében sorakoznak a polcokon. A betűrend alapja mindig a Könyvtári ábécé. E könyveknek a polcon való helyét az ún. Cutter-szám jelzi a köteteken, ez a szépirodalmi művek raktári jelzete. A Cutter-szám a könyvtári ábécé egy betűjéből és egy kétjegyű számból áll.
Pl.:
|
Az
azonos jelzettel ellátott könyvek között is sorrend van, minden a "szoros
ábécé"- rendet követi:
A
neveket/szavakat betűről betűre haladva összehasonlítjuk. A sorrendet
mindig az első eltérő betűk ábécé-ben elfoglalt, egymáshoz viszonyított
sorrendje dönti el. Azonos nevek/szavak esetén az azokat követő nevek/szavak
betűi döntenek. (Pl. Bálint Ágnes után következhet csak Bálint Tibor.)
A szótárakban, lexikonokban is eszerint követik egymást a szavak, fogalmak.
Megjegyzés:
Könyvek raktári
rendje
Eligazodás
A könyvtár használata
Vissza
a főoldalra!
Ismeretterjesztőnek azokat
a műveket nevezzük, amelyek valamilyen ismeretet közölnek, egy tudományba
vezetnek be, megmagyaráznak valamit, gyakorlati és elméleti tudnivalókról szólnak,
tájékoztatnak.
Az
ismeretterjesztő műveket a könyvtárakban témájuk, tárgyuk alapján
osztályozzák, és ennek megfelelően számokkal (szakjelzettel) jelölik.
Az azonos témával foglalkozó könyvek ugyanazt a szakjelzetet kapják, azon belül
pedig íróik/szerzőik betűrendje határozza meg helyüket a polcon. Így
az ismeretterjesztő művek raktári jelzete egy szakjelzetből (ETO-szám)
és egy Cutter-számból áll.
Pl.: Georg A. Radtke A hullámos papagáj
című könyvének raktári jelzete
|
636 R 24 |
|
Az
ismeretterjesztő művek a polcokon szakjelzetük emelkedő számsorrendjében,
azon belül pedig a Szépirodalmi
művek raktári rendje alapján,
könyvtári (szoros)
ábécé-rendben helyezkednek el.
Könyvek raktári rendje
Eligazodás
A könyvtár használata
Vissza
a főoldalra!
Az Egyetemes Tizedes Osztályozás rövidítése. Az ismeretterjesztő műveket a könyvtárak témájuk, tárgyuk alapján csoportosítják, osztályozzák. A világ összes ismeretét, tudományát a könyvtárak 10 nagy csoportba (főosztályba) osztották fel és ezeket 0-9-es számjegyekkel jelölik:
0
Általános művek.
1
Filozófia. Pszichológia. Erkölcs.
2
Vallás. Mitológia.
3
Társadalomtudományok (pl. politika, hadtudomány, oktatás, néprajz)
4
Régen: Nyelvtudomány. Szótárak. Ma: lásd 800 és 801.
5
Természettudományok (pl. matematika, fizika, kémia, biológia, stb.)
6
Alkalmazott tudományok (pl. orvostudomány, növénytermesztés, állattenyésztés, számítástechnika)
7
Művészetek. Sport. Játék.
8
Nyelvtudomány (800, 801). Irodalomtudomány (810- ).
9
Helyismeret. Földrajz. Történelem.
E főosztályok mindegyike résztudományokra (ún. osztályokra) bontható. Pl. az 5 főosztály osztályai (egy második számjegyként újra a 0 - 9 számokkal jelölve):
5
- Természettudományok: 50 Általános természettudományi
művek.
Környezetvédelem
51
Matematika
52
Csillagászat
53 Fizika
54 Kémia
55 Geológia, földtan
56 Őslénytan
57 Biológia
58 Növénytan
59 Állattan
Az osztályokon belül
további alosztályok különböztethetők meg, ezekhez szintén a 0 - 9
számjegyek szolgálnak jelölésül, a szakjelzet harmadik
számjegyeként. Pl. a "matematikán" belül beszélhetünk "algebráról"
(
512), "geometriáról" ( 514), "függvényekről"
( 517), stb.
A számok segítségével
minden témakör lebontható a legegyszerűbb fogalomig (pl. a geometrián belül
a háromszögek geometriája 514.112.3). A végtelen bonthatóságot 3 számjegyenként
a tizedes pontok biztosítják. E sajátosságaiból eredően kapta e rendszer
az Egyetemes Tizedes Osztályozás elnevezést.
Eligazodás
Ismeretterjesztő
művek
Könyvek raktári rendje
A könyvtár használata
Vissza
a főoldalra!
A gyermekkönyvtárban érdeklődési körödnek megfelelően csoportosítottuk a könyveket, hogy segítsük a témaválasztást és a könnyebb eligazodást. Tartalmuk alapján a könyvek lehetnek mesekönyvek, verseskönyvek, állattörténetek, történelmi- vagy egyéb kalandos regények, stb.
A gyermekkönyvtárban minden témát egy - egy színnel jelöltünk, ennek megfelelő színcsíkot találsz a könyvek gerincén. (Lásd még Könyveink elhelyezése.) A könyvtári rend e csoportokon belül is fennáll! (Lásd Szépirodalmi művek).
Eligazodás
A könyvtár használata
Vissza
a főoldalra!
A lexikonokból, enciklopédiákból, atlaszokból, kézikönyvekből (stb.) álló kézikönyvtár azt a célt szolgálja, hogy a legkülönfélébb kérdésekre mindig gyors, pontos választ tudjunk adni. A gyors informálódás és tájékoztatás érdekében a könyvtár ezeket a dokumentumokat helybenhasználathoz (lásd Helybenolvasás) köti, illetve ezek kölcsönzését korlátozza. (Lásd Kölcsönzés.)
A
megfelelő kézikönyv kiválasztásához segítséget kérhetsz a könyvtárostól.
A könyvtár használata
Vissza
a főoldalra!
Egy könyvtár
katalógusa mindig arra ad választ, hogy az adott könyvtárban kiről, miről,
mely szerzőktől, mely műveket találhatjuk meg. Elnevezésük utal
rá, hogy szerző (szerzői katalógus), cím (címszó szerinti katalógus),
tárgyszó (tárgyszókatalógus) vagy egyéb szempont alapján, pl. folyóiratokról
(folyóirat-katalógus) lehet bennük keresni.
A
könyvtárak a dokumentumaik adatait rendszerint több ezer cédulával teli, nagy
fiókos szekrényekben teszik hozzáférhetővé (cédulakatalógusok). Használatukhoz
ismerni kell a Katalóguscédulák adatait
és a cédulák elrendezésének módját. A számítógépek és a számítógépes adatfeldolgozás
elterjedésével sok helyen on-line (gépi) katalógusok jöttek létre, melyek egyszerűbbé
és gyorsabbá teszik a keresést, pontos adatokkal szolgálnak, használatukhoz
nem kellenek különösebb ismeretek.
Gyermekkönyvtárunk
katalógusai csak a könyvek, térképek és a népmesegyűjtemények adatait
közli, és csak az adott művek legfrissebb kiadásairól tájékoztatnak. Az
alábbi menüpontokban megismertetünk katalógusainkkal és bevezetünk használatukba.
CÉDULAKATALÓGUSOK
ONLINE
KATALÓGUS
Vissza
a főoldalra!
A katalóguscédula tartalmazza egy
dokumentum minden jellemző adatát, raktári jelzetét és a tartalmát kifejező
ETO-számokat, tárgyszavakat.
Pl.:
Jelmagyarázat:
|
. |
Raktári jelzet: jelöli a könyv helyét a polcon. (Lásd Könyvek raktári rendje és Ismeretterjesztő művek) |
|
. |
A kiemelt név (cím stb.) alapján kapja a könyv a raktári jelzet Cutter-számát. (Lásd Szépirodalmi művek) |
|
. |
Tárgyszó: jelöli a mű tárgyát |
|
. |
ETO-számok. (Lásd ETO.) |
A könyv adatai:
címe, szerzője (és egyéb közreműködői, pl. szerkesztő, illusztrátor
stb.);
hányadik
kiadás ("kiad.") és hol, mikor, melyik kiadó adta ki ; oldalszáma
("p." ) és illusztrált-e ("ill.") ; gerincmagassága ("cm")
; ha sorozat tagja, melyik sorozatban jelent meg.
Az
ISSN (sorozat) és az ISBN (könyv) nemzetközi azonosító számok.
A katalóguscédulák rendje
Minden katalóguscédulán egy adat ki van emelve (pirosan aláhúzott).
Cédulakatalógusok). ˇ
A szakkatalógusok katalóguscéduláin
az ETO-számokat emelik ki. (Bővebben lásd
Szakkatalógus).
A
katalógusban a keresést könnyíti és gyorsítja:
A cédulán leírt mű helyét a polcon a raktári jelzeten kívül a cédulák jobb felső sarkára festett színcsík is jelöli. (Lásd Színcsíkok, témakörök és Könyveink elhelyezése.)
Katalógushasználat
A könyvtár használata
Vissza
a főoldalra!
Az itt ismertetett katalógusok az 1999 előtt kiadott könyveinkről tájékoztatnak. Az 1999-ben, és az azóta megjelent dokumentumainkról csak a számítógépes Online katalógus ad információt.
LEÍRÓ
BETŰRENDES KATALÓGUS
SZAKKATALÓGUS
Katalógushasználat
A
könyvtár használata
A leíró betűrendes katalógushoz akkor fordulunk, ha egy konkrét, meghatározott könyvet keresünk. Gyermekkönyvtárunk betűrendes katalógusa egyesíti a szerzői-, a cím szerinti és a tárgyszókatalógust. A keresés szempontja és a Katalóguscédulák kiemelt adatai:
A
katalóguscédulák sorrendjében érvényesülő szempontok:
Cédulakatalógusok
Katalógushasználat
A könyvtár használata
Vissza
a főoldalra!
.
A szakkatalólgus
a dokumentum tartalma szerinti keresést teszi lehetővé az azt kifejező ETO-számok alapján. Segítségével (az ETO-jelzetek
ismeretében) egy adott tudományterületről, egy adott témában fellelhető
művekről lehet tájékozódni.
A kiemelt
ETO-számok (Katalóguscédulák) sorrendje:
Pl.: 59.006(4)
"SEGET, Josef : Állatkertek ritkaságai"
591.5(02.053.2) "HÉLIADORE : Csodalámpával az éjszakai állatok
nyomában"
591.56 "MÓCZÁR
László : Rovarbölcsők"
591.57 "Illúzió
a természetben és a művészetben"
591.9(4)
"PETERSON, Roger : Európa madarai"
591.9(439) "Magyarország
fészkelő madarai"
Cédulakatalógusok
Katalógushasználat
A
könyvtár használata
Vissza
a főoldalra!
(Ide kattintva az on-line katalógus keresőfelülete jelenik meg!)
Katalógushasználat
A
könyvtár használata
Vissza
a főoldalra!
